Bombur és a zeller viráglabdák ajándéka
Bombur imádott főzni. A törpék falujában mindenki tudta róla, hogy nincs olyan nap, amikor ne pattogott volna valami a tűzhelyén: illatos levesek, ropogós húsok, friss kenyerek és saláták kerültek elő a konyhájából. Házát mindig belengte a rozmaring, a kakukkfű és a bazsalikom illata, mert Bombur apró fűszerkertet nevelgetett a háza mögött.
Egy napon vendégségbe érkezett hozzá Eldar, a szomszéd törpe. Amikor végignézett a kis fűszerágyáson, elismerően bólintott. – Szép munka, Bombur. De mintha hiányozna valami… – mondta, majd sejtelmes mosollyal elővett egy apró vászonzsákot. – Hoztam neked valamit, ami még gazdagabbá teheti a kertedet és az ételeidet.
Bombur kíváncsian kibontotta a zsákot, amelyben sima, aprócska golyók lapultak. – Mik ezek? – kérdezte.
– Zeller viráglabdák – válaszolta Eldar. – Mindegyik gondosan, kézzel készült, és belsejében friss levélzeller magokat rejt. Tavasszal csak annyi dolgod lesz, hogy laza talajba vagy akár balkonládába nyomod őket, locsolod, és hagyod, hogy a víz és a napfény elvégezze a dolgát. Pillanatok alatt kicsíráznak, és nemsokára bőségesen lesz friss zellerleveled.
Bombur boldogan fogadta az ajándékot. Már régóta vágyott rá, hogy a levesekbe és ragukba friss zellert tegyen, hiszen nemcsak különleges ízt ad, hanem erősíti a szervezetet és segíti az emésztést is.
Tavasz elején, amikor a föld már felmelegedett, Bombur elővette a viráglabdákat. A puha talajba óvatosan beágyazta őket, majd rendszeresen locsolta. Hetek múlva apró zöld hajtások bukkantak elő, amelyek minden nappal magasabbra és erősebbé váltak. A fűszerkert lassan zellerillatban úszott, és Bombur szíve megtelt örömmel.
Nyárra a kertje már bővelkedett a friss zellerlevelekben. Bombur minden ételbe tett belőlük: a reggeli tojás mellé, a levesekbe, a friss salátákba, sőt, még különleges zelleres szószokat is készített. A törpék imádták az új ízeket, és mindig dicsérték Bombur főztjét.
Egyik este, amikor a barátai köré gyűltek az asztalnál, Bombur a tányérukra szedett egy illatos, zellerrel gazdagított ragut. Mira elragadtatva sóhajtott. – Ez valami különleges! Mi a titkod, Bombur?
Bombur elmosolyodott, és a kert felé intett. – A titok Eldar ajándékában rejlik: a zeller viráglabdákban. Nélkülük most nem lenne ilyen zamatos a vacsora.
A törpék poharukat emelték Eldar egészségére, és mindannyian egyetértettek: a kis golyócskák nemcsak a kertet, hanem az egész közösség életét színesebbé és ízletesebbé tették.
És attól a naptól kezdve Bombur kertje nemcsak rozmaring, kakukkfű és bazsalikom illatát ontotta magából, hanem a friss zeller üde zamatát is – egy ajándék, amely örökké gazdagította főztjeit.
Üdvözlettel: Bombur a kertitörp