Bombur és az eperhabos csoda
Egy borongós délutánon Bombur a kis ablakán át figyelte, ahogy az esőcseppek kopognak a tetőn. A kert ágyásai áztak, a főzőkedve is messzire szaladt, és úgy érezte, hiányzik valami apró öröm, ami kiszínezi a napját.
– Ó, ha most egy kosár friss eper illata töltené be a házat, talán a jókedvem is visszatérne – sóhajtott.
Ekkor eszébe jutott a kis csomag, amit Flora, a szépségtörp adott neki ajándékba: egy apró, pirosas eper illatú fürdőgolyó. Bombur kíváncsian forgatta a kezében, beleszagolt, és máris mintha a nyári eperföldek között járna, ahol a levegő tele van gyümölcsös édességgel.
„Ez lesz a mai varázslatom” – gondolta, és a kád vizébe ejtette a golyót.
Azonnal pezsegni kezdett, buborékok szálltak a felszínre, és a víz rózsaszínes árnyalatot öltött. A levegőt betöltötte a friss eper illata, amely egyszerre volt vidám és kényeztető. Bombur lehunyta a szemét, és hagyta, hogy a fürdő körülölelje.
Ahogy ült a vízben, érezte, hogy a nap fáradtsága lassan elszáll. A pezsgés finoman simogatta a bőrét, amely puhábbá és frissebbé vált minden perccel. Nemcsak a testét, hanem a lelkét is felüdítette – mintha a szürke eső helyett a nap sütött volna be az ablakon.
– Ez aztán a törpe-luxus – mosolyodott el magában. – Egy kis eperhab, és a világ mindjárt szebb.
Másnap, amikor találkozott barátaival, Mira rögtön észrevette a változást. – Bombur, mi történt veled? Úgy ragyogsz, mintha egész nap epret ettél volna!
– Nem ettem, hanem fürödtem benne – kacsintott Bombur, mire a többiek felnevettek. És ő elmesélte, hogyan változtatta meg a hangulatát ez az apró csoda: egy illatos, pezsgő golyó, amely nemcsak kényeztet, hanem jókedvet is varázsol.
Aznap este többen is felkeresték Florát, hogy ők is beszerezhessenek egyet-kettőt. Bombur pedig elégedetten dőlt hátra otthon, tudva, hogy az eper illatú fürdőgolyó nemcsak neki, hanem barátainak is egy újabb titkos boldogságforrás lett.
És így vált Bombur szürke délutánja eperhabos, buborékos mesévé – egyetlen apró fürdőgolyónak köszönhetően.
