Flora meséje: a nyár illata egy palackban
Egy forró nyári napon a törpék a gyümölcsöskertben dolgoztak. A fák roskadoztak az érett narancsoktól és citromoktól, a nap aranyfénye ragyogott a leveleken. Bombur éppen egy kosárnyi gyümölcsöt cipelt, Mira pedig frissen szedett citromhéjat reszelt a süteményhez. A levegő tele volt a citrusok üdítő illatával, keveredve a nyár melegével és a fák árnyékában pihenő törpék nevetésével.
Flora csendben figyelte őket, és közben arra gondolt: „Milyen kár, hogy a nyár illatát nem lehet megőrizni a hűvös hónapokra. Hiszen ez az, ami mindannyiunkat boldoggá tesz: a friss gyümölcsök zamata, a napfény melege és az otthonosság, amit a közös pillanatok adnak.”
És ekkor született meg az ötlete: elkészíti a lakásparfümöt, amelyben mindez benne lesz.
Visszatért a kis műhelyébe, és elővette az üvegeket. Az alaphoz tiszta vizet és hamamelis-vizet adott, hogy az illat sokáig éljen. Aztán belecseppentett a kertben szedett narancs- és citromhéj olajából. Azonnal előtört az a frissesség, amely az erdőben töltött nyári napokat idézte.
– Ez hozza majd el a derűt, még a leghidegebb napokon is – suttogta.
De Flora tudta, hogy az otthon illata nem lehet csupán friss. Kell hozzá melegség is. Ezért egy kevés vaníliát és fűszeres illatjegyeket is adott hozzá. Amikor az illat kiteljesedett, olyan lett, mintha egy nyári gyümölcsös délután emléke és egy őszi kandallómeleg összeolvadt volna egyetlen üvegben.
Mikor a parfüm elkészült, Flora meghívta a barátait. Egy fáradt nap végén leültek a verandára, és Flora finom permetet hintett a levegőbe. Azonnal körülvette őket a citrusok frissessége, a vanília otthonossága és a fűszerek melege.
Bombur lehunyta a szemét. – Ez olyan, mintha újra ott lennénk a nyári gyümölcsösben, de közben a szobánk melegében.
Mira mosolyogva szívta be az illatot. – Mintha a szépséget magát fújtad volna a levegőbe.
Flora pedig elégedetten bólintott. – Pontosan ez volt a cél. Hogy a szépség ne csak a tükörből köszönjön vissza, hanem abból is, ahogy az otthon illata körülölel benneteket.
És attól a naptól kezdve a törpék házai nemcsak kívül voltak színesek és vidámak, hanem belül is ragyogtak – minden egyes fújásban ott élt a nyár gyümölcsös illata és a szépség harmóniája.
Üdvözlettel: Flora a szépségtörp
