Lavra meséje: a levendula tea, amely összetartotta a szüreti mulatságot
A szüret mindig különleges időszak a törpék életében. A nap sugarai már nem perzselnek, de még aranyfényben úszik minden, a gyümölcsök édesre érnek, a szőlő fürtjei roskadoznak, és a föld illata megtelik bőséggel. Ilyenkor a faluban nagy mulatságot tartunk: mindenki elhozza, amit a kert és a konyha adott, és együtt ünneplünk, énekkel, tánccal, vidámsággal.
Én, Lavra, a levendulatörp, azon törtem a fejem, mivel lephetném meg a barátaimat idén. Valami olyat szerettem volna, ami nemcsak finom, hanem békét és nyugalmat is ad a sok kacagás és tánc közepette. Így született meg az ötletem: készítek egy különleges teát, amelyben a természet minden ajándéka találkozik.
Elővettem a rooibos illatos leveleit – koffeinmentesek, mégis édesen melengetők, tele erővel és antioxidánsokkal, amelyek erősítik a testet. Ehhez kevertem a kertem levenduláját, amely nyugalmat hoz a szívbe, segít ellazulni a sok nevetés és forgatag után. Az alma édes darabjai az otthon melegét adták a teához, míg a narancshéj friss, napfényes mosolyt csempészett bele.
Amikor a szüreti mulatság estéjén elővettem a nagy gőzölgő kannát, mindenki kíváncsian gyűlt körém. „Mit főztél megint, Lavra?” – kérdezte Bombur, miközben a kezében még egy kosár frissen sült pogácsát szorongatott.
Mosolyogva töltöttem a csészéket. „Ez rooibos tea levendulával, almával és naranccsal. Kortyoljátok meg, és mondjátok el, mit éreztek.”
Ahogy a barátaim belekortyoltak, a zaj lassan halkult. Mira, a vándortörp lehunyta a szemét, és azt mondta: „Mintha egyszerre lennék otthon a kandalló mellett és a nyári mezőn.” Bombur nevetett, majd hozzátette: „Édes, mint az alma, friss, mint a narancs, és közben ott a levendula, ami elcsendesít. Lavra, ez maga a szüret íze egy csészében.”
Az est folytatódott: dalok szóltak, tánc kerekedett a szőlőlugas alatt, de mindenki a kezében szorongatta a gőzölgő csészét. A tea nemcsak felmelegítette a testet, hanem valahogy még közelebb hozott minket egymáshoz. Olyan volt, mintha minden kortyban ott lett volna a természet összes ajándéka: a nap melege, a gyümölcsök édessége, a virágok békéje.
Azóta, ha szüreti mulatságra készülünk, mindenki tudja, hogy az este akkor lesz teljes, ha Lavra különleges teája is ott gőzölög az asztalon. És én boldogan keverem újra és újra, mert tudom: a rooibos, a levendula, az alma és a narancs együtt nemcsak italt ad, hanem harmóniát is – a barátság, a közösség és a természet ünnepét egyetlen csészében.
Üdvözlettel: Lavra a levendulatörp
