A madárcsicsergés a természet egyik legszebb dala, amit örömmel hallgatunk a kertünkben is. Ám nem csak a madárdal miatt érdemes madárbaráttá alakítani a kertünket. A klímaváltozás és az élőhelyük szűkülése is fenyegeti a madárvilágot, ám mi is segíthetjük a fennmaradásukat egy olyan kerttel, ahol otthon érzik magukat.
Szívesen becsalogatnád a kertedbe az énekesmadarakat? Madárbarát kertet nem csak úgy alakíthatsz ki, hogy magvakkal teli etetőket teszel ki. Olyan növényeket is ültethetsz, melyek magvai természetes módon nyújtanak táplálékot a madarak számára. Ezekből a termésekből a madarak ki tudják csipegetni az apró magvakat.
Az egynyári viráglabdák márciustól június végéig ideálisak kiültetésre, amikor az éjszakai fagyok már nem fenyegetik a növényeket. A csírázáshoz 13-25 °C hőmérséklet a legmegfelelőbb. Júliusban és augusztusban, az extrém meleg időszakokban nem ajánlott az ültetés, mert a magas hőmérséklet akadályozhatja a magok csírázását.
A madaraknak nagy segítség, ha magtermő növényeket ültetsz a kertedbe, így a legtermészetesebb módon segítheted a táplálkozásukat.
Tippek a viráglabda felhasználáshoz:
1. A viráglabdákat csak májustól ültesd ki kertbe, vagy cserépbe, balkonládába, mert az április fagyok még tönkre tehetik a csírázást.
2. Minimum 6-8 órás napsütés szükséges a magok csírázáshoz, árnyékos részen nem fognak szépen fejlődni a növények.
3. Ültetés után a viráglabdákat tartsd közepesen nedvesen, ne hagyd őket kiszáradni.
4. Száraz állapotban a viráglabdákat akár 2-3 évig is tudod tárolni.
5. Minden egyes golyót kb. 15-20 cm távolságra ültess egymástól, hogy a növényeknek legyen elég helye fejlődni és növekedni.
6. Minden egyes viráglabdában több vetőmag is található, fajától függően 5-10-15 is lehet benne.
Használj megfelelő talajt:
Válassz jó minőségű palántázó talajt vagy készíts saját keveréket, amely megfelelő tápanyagokkal és vízvezetéssel rendelkezik. A palántáknak szükségük van egy tápanyagokban gazdag laza ültető közegre a megfelelő növekedéshez.
Ügyelj a megfelelő hőmérsékletre:
A legtöbb vetőmagnak meleg és stabil hőmérsékletre van szükség a csírázáshoz. Ellenőrizd a vetőmag csomagolásán meg az adott növényre vonatkozó megfelelő hőmérsékleti tartományt.
Egyenletes öntözés:
Tartsd nedvesen, de ne túl nedvesen a talajt. Az egyenletes nedvesség biztosítása segíti a csírázást és a palántákat egészséges növekedést. Ügyelj arra, hogy ne locsolj túl sok vizet, de ne is hagyd kiszáradni a viráglabdákat.
Fény és nap:
A palántáknak elegendő fényre van szükségük a megfelelő növekedéshez. Ha beltéren neveled a palántákat, helyezd őket olyan helyre, ahol kapnak elegendő indirekt vagy közvetlen napfényt. Ha kültéren neveled őket, ügyelj arra, hogy olyan területen legyenek, ahol megfelelő napfény éri őket, vagyis napi minimum 6-8 órás napsütésre van szükség a csírázáshoz.
Gyakorolj türelmet:
A palántanevelés időt és türelmet igényel. Nem minden vetőmag csírázik ugyanabban az időben, és a palánták is eltérő ütemben növekedtek. Légy türelmes és gondoskodj a megfelelő gondozásról, hogy a palánták egészségesen fejlődjenek.
Ültetési idő: május-június.
1.Napraforgó
Napraforgót nagyon egyszerűen lehet kiskertben is termeszteni, bár magasra nő, széltében nem terjedelmes növény, és igen mutatós. Olyan, mintha óriási virágok nőnének a kertünkben. A napraforgó napimádó növény, mindenképpen a kert napos részébe ültesd. Tavasszal ültesd el a napraforgó magvakat, de csak akkor, ha már biztosan nem lesz fagy. A magvakat kb. kétujjnyi mélységre és egyarasznyi távolságra ültesd egymástól tápanyagdús földbe. Érdemes kerítés mellé ültetni a napraforgósort, hogy némileg védve legyenek a széltől, hiszen nagyra fognak nőni. Bőségesen öntözd a magvakat, míg ki nem csíráznak. Amikor már kinőttek a palánták, ritkítsd meg őket, az erősebbeket hagyd meg körülbelül 40 cm-re egymástól.
A napraforgó bármilyen kerti talajból kinő, de leginkább a tápanyagdús, jó vízelvezetésű földet kedveli, ilyen földben valóságos óriássá nő. Persze törpe fajták is vannak, de azok inkább dísznövénynek, és nem madáretetésre valók. Mikor virágzik, odavonzza a beporzókat, lepkéket, méheket, azaz nem csak a madaraknak segítesz, hanem ezeknek a rovaroknak is. Virágzás után pedig megtelik a napraforgó nagy korongja tápláló, olajos magvakkal, amiből télen a madarak boldogan szemezgethetnek.
2.Cirok
A cirok, vagy ahogyan Erdélyben nevezik, tatárka, a kölesfélék családjába tartozik. Afrika szavannás vidékeiről származik, de ma már szerte a világon ez az egyik leggyakrabban termesztett gabonanövény. Igénytelen, szárazságtűrő, az időjárás viszontagságaival szemben jól ellenálló növény. A cirokszem magas fehérjetartalmával táplálja a madarakat. A cirok is magasra nő, akár a napraforgó, a szemes cirok akár a 180-200 cm magasságot is elérheti, a silócirok pedig 4 méteresre is nőhet.
A talaj szempontjából a cirok nem válogatós, lazább homoktalajon éppúgy megterem, mint a kötöttebb, agyagosban, így egy normál kerti talaj tökéletesen megfelel számára. Ám a tápanyagot azért igényli, ezért azt biztosítani kell számára tápoldat, trágya vagy komposzt formájában. A szárazságot, dús, bojtos gyökérzetének köszönhetően jól tűri. A cirok magvai gömb vagy tojásdad alakúak, fehér, barna vagy vörös színűek. És a madarak egyik kedvelt csemegéje, amire télen biztosan rá fognak járni.
3.Amaránt
Az amaránt, kevésbé elegáns nevén, disznóparéj lágyszárú, egynyári növény, és valójában egy gyom. Még a városokban is találkozhatunk vele a gyomnövények között. Ennek ellenére többezer éve része az emberi táplálkozásnak. Lisztes magva az inkák, aztékok és más, dél-amerikai bennszülött népek fontos tápláléknövénye volt, és különféle ételeket, kását és italokat készítettek belőle. Sok helyütt a mai napig fogyasztják. A magokat természetesen a madarak is örömmel csipegetik.
Az amaránt, akárcsak más gyomnövény, nem igényes a talajra, ám ha már szépen termő növényt szeretnénk, akkor javasolt tápdús, jó vízelvezetésű talajba ültetni. Elérheti az egy-két méteres magasságot is fajtától függően. A sok napsütést és a vizet meghálálja. Magról is könnyű ültetni, nem szükséges palántaként előnevelni. Tömött füzér vagy fürtös virágzatát sűrűn fogják a kismadarak látogatni magérés után.
Extra tippek a madárbarát kerti növényzet kialakításához:
• Ültess cserjéket is, mert sok énekesmadár a bokrok között érzi jól magát, és oda fészkel. Ne metszed túl a növényeket, legyenek benne fészkelésre alkalmas sűrűbb ágak, melyek egyúttal a ragadozók ellen is megvédik őket.
• Érdemes az idősebb fákat is meghagyni a kertben. Ha ki kell őket vágni, legalább a törzsüket hagyd meg, mert az ideális fészkelőhely a harkályok, küllő számára.
• Válassz olyan bogyós termésű cserjéket, fákat, melyek termése télen is táplálékot biztosít a tollasok számára.
• Ültess kertedbe fenyőket, örökzöldeket is, téli búvóhelynek a madaraknak.
Hogyan kell felhasználni a Madárbarát viráglabdákat?
Helyezd ki tavasztól a viráglabdát a kertbe, amikor a fagyok már elmúltak, majd nyomd bele félig a talajba, és ha nem esik az eső kezd el locsolni. A viráglabdák a napsütés és a víz hatására életre kelnek és a magok csírázásnak indulnak.
Felhasználási idő: április elejétől, július közepéig. A virágmag keverék úgy van összeállítva, hogy tavasztól-őszig folyamatosan nyílnak a különböző virágok, így a beporzó rovarok egész nyáron át találnak táplálékot. A viráglabdákat egymástól kb. 8-10 cm távolságra kell elhelyezni, akár a kertben, vagy akár egy nagyobb méretű cserépben a teraszon, vagy az erkélyen.
Csírázási hőmérséklet: 15-20 C fok.
Csírázási idő: Eltérő lehet fajtánként, de kb. 5-15 nap.
