Így javítsd fel kerted talaját zöldtrágyázással

A zöldtrágya olyan növényeket jelent, melyeket talajjavítás céljából ültetünk el egy adott területen. Több szerepük is van: megakadályozzák a talaj kiszáradását, elnyomják a gyomokat, és feltöltik a talajt értékes tápanyagokkal, melyeket majd a tavasszal vetett növények tudnak hasznosítani.

Miután ősszel betakarítottad terményeidet a veteményesből, télire se hagyd üresen a földet. Inkább vessél zöldtrágyát, amit ha később beleforgatsz a talajba, termékenyebbé teheted a talajt, és megspórolhatod a trágyázást. Eláruljuk a zöldtrágyázás csínját-bínját, és minden előnyét!

Miért hasznos a zöldtrágyázás?

·         a növények értékes tápanyagokkal gazdagítják a talajt, lombjukat beleforgatva a talajba, szó szerint zöld trágyával látják el a földet

·         javítják a talaj szerkezetét, gyökereik meggátolják, hogy a talaj tömörré és levegőtlenné váljon, és a talajeróziót és kiszáradást is megfékezik                                                                  

·         nem engednek teret a gyomoknak, azoknak már nem marad hely a fejlődésükhöz

·         a talajjavításban és lebontó folyamtokban résztvevő férgeknek, rovaroknak, baktériumoknak szolgálnak tápanyagként.

Mikor kell elvégezni a zöldtrágya vetést?

A zöldtrágya vetésének ideális ideje szeptember és október. Egyes gyorsan növekvő zöldtrágya növényt tavasszal, március folyamán is lehet vetni, mert még a haszonnövények vetése előtt beforgatható a talajba.
Milyen növények alkalmasak zöldtrágyának?

Nagyon sokféle alkalmas erre a célra, a legjobbak a pillangósvirágúak, a hajdina, a mustár, a facélia, a spenót, a rozs, a vörös here, a lucerna. A pillangósvirágúak, mint például a bab, borsó, vörös here, bükköny, csillagfürt, lucerna azért különösen értékesek, mert gyökérgümőikben a légköri nitrogént megkötő baktériumok élnek, így kiválóan alkalmasak a talaj nitrogéntartalmának pótlására.

Hogyan végezd el a talaj zöldtrágyázását?

·         Miután a nyári veteményesed teljesen betakarítottad, és már nem maradt a földben egyetlen növény sem, tisztítsd meg alaposan a területet. Távolíts el minden növényi maradványt, hajtást, lehullott levelet, a gyomokat pedig gyökerestül húzd ki a földből.

·         A talajt lazítsd fel, és gereblyézd simára. Ne legyenek rajta egyenetlenségek.

·         A kiválasztott zöldtrágya növény magvait ugyanúgy vesd el, mintha fűmagot vetnél, egyenletesen szórd a felszínre. Csak ha nagyobbak a magvak, azoknak kell árkot húzni, és abba szórni, majd vékony földréteggel betakarni.

·         Az ősi esőzés általában elegendő nedvességet biztosít a növények fejlődéséhe, csak ha túl kevés a csapadék, akkor érdemes locsolnod a magvakat.

·         A fagyra érzékeny zöldtrágyát még az első fagyok előtt forgasd a talajba, a téltűrő fajtáknál ez nem szükséges, ezek majd tél végén fognak erőteljes fejlődésnek indulni.

·         A zöldtrágyát még a tavaszi vetés előtt forgasd bele a talajba nagyjából 10 cm mélyen. Így lesz ideális a humuszképződés. Laza talajon már ősszel beforgathatod a zöldtrágyát 15-20 cm mélyen, amikor a növények hajtása még fiatal, és könnyen hajlik. Mikor elérték a 20-25 cm-es magasságot, sarlózd le, és végezd el ásóval a beforgatást. A gyökerüket nem kell kihúzni, ezek is el fognak bomlani, és javítani fogják a talaj szerkezetét. Ne várd meg, hogy a zöldtrágya virágot és magot hozzon, mert ha a zöldtrágya szétszórja a magvait, akkor hamar bosszantó gyom lesz belőle.

A talajba forgatott zöld növényi tömeg éppen olyan jól ellátja szerves anyaggal a földet, mintha trágyát vagy komposztot használnál. Így jóval olcsóbban megúszhatod a szokásos trágyázást, és még a környezetet is kíméled.

Ha szeretnéd kerted talaját könnyedén feljavítani, próbáld ki a talajjavító viráglabdánkat!